Az Őslénytani Intézet felállításának gondolata a XIX. század közepéig nyúlik vissza. A kiegyezést követően 1867. november 5-én a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ide tartoztak akkoriban a természettudományi tanszékek is) több új tanszék mellett javasolta a „palaeontologiai” tanszék felállítását is. Erre azonban csak mintegy 15 évvel később kerülhetett sor. 1882. január 9-én Hantken Miksa egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezést nyert, s ugyanekkor felállításra került (Bécs után Európában másodikként!) a Budapesti Tudományegyetem Palaeontologiai Intézete. Vezetője, Hantken Miksa nemzetközi hírű paleontológus, egyben a tanszék gyűjte-ményének megalapítója. Hantken halála (1893) után az intézetet átszervezték, megalakult a Geo-palaeontologiai Intézet Koch Antal vezetésével. Koch nyugalomba vonulása után az intézet kettéosztódott, a kialakuló Őslénytani Intézet élére a Bölcsészettudományi Kar dékánja Lőrenthey Imrét nevezte ki (1914). A Földtani Intézet továbbra is a Múzeum krt. 4/A. alatti épületben maradt, míg az Őslénytani Intézet a Múzeum krt. 6-8. szám alá költözött. Lőrenthey sajnálatosan korai halála miatt az intézet – úgy tűnt – végnapjait élte. Két évig vezető nélkül működött, majd rövid ideig Vadász Elemér (1919) és később Papp Károly (1920-24) irányította az intézetet, míg 1924-ben hat más tanszékkel együtt az Őslénytani Intézetet is megszüntették. A megszüntetés azonban csak papíron valósult meg, a vezető nélkül maradt intézetben az ezt követő bő két évtizedben egy oktatói állás megmaradt, így tovább folytatódott az oktatás és a kutatás. Magántanárként tartott előadásokat Kadić Ottokár, Kutassy Endre, majd 1938-tól kezdődően Bogsch László is.
A világháború után 1947-ben megkezdődött a tanszék újraszervezése. Az intézet élére Telegdi-Roth Károlyt nevezték ki, akinek legsürgősebb és egyben legnehezebb feladata a könyvtár és a gyűjtemény rendbehozatala volt. Halála után (1955) az intézet vezetője Bogsch László egyetemi docens, majd 1958-tól egyetemi tanár lett. Az ő munkássága idején 1962-63-ban a Természettudományi Kar az „intézet” megjelölés helyett a „tanszéket” vezette be. 1968 őszén a Tanszék a Múzeum körúti épületből a jóval tágasabb, az igényeknek jobban megfelelő Ludovika téri épületbe költözött. Az Őslénytani Tanszék vezetője 1973-tól Géczy Barnabás lett. Nemzetközi hírű tudományos munkássága mellett Géczy Barnabás a tanszék által oktatott fő tárgyak mindegyikéhez elkészítette a kiváló tankönyveket (Őslénytan, Ősállattan I-II.), amelyek ma is az oktatás alapjait képezik. Nyugállományba vonulása után a tanszék vezetését Monostori Miklós (1994-2006) vette át, aki a tanszék újbóli költözése (a TTK Lágymányosi komplexuma) mellett az egyre növekvő hallgatói létszámmal is megbirkózott.
2006 márciusától az Őslénytani Tanszéket Galácz András vezette, akit Kázmér Miklós követett.
2018 szeptembere óta Ősi Attila tölti be a tanszékvezetői pozíciót.
Tanszékvezető és oktatók
MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport
Doktoranduszok és doktorjelöltek
Feltöltés alatt
Feltöltés alatt
A Könyvtárat a Tanszékkel egy időben, 1882-ben alapították, és néhány év kivételével 2001 nyaráig, a Biológiai-Informatikai- Földrajzi-Földtudományi Tudományági Szakgyűjtemény létre- jöttéig önálló tanszéki könyvtárként működött. Jelenleg a 0.215-ös számú szobában található különlenyomatok alkotják a Tanszék saját szakgyűjteményét, és a gyűjteményi szobában (0.303) helyben olvashatók a BIFF Könyvtár állományába tartozó de a Tanszéki kézikönyvtárában elhelyezett szakkönyvek. A Könyvtár történetének első szakasza az alapítástól 1893-ig, az első tanszékvezető, Hantken Miksa haláláig tartott. Ebben az időszakban elsősorban Hantken és mások adományainak köszönhetően gyarapodott az állomány, amiről a jellegzetes ovális körvonalú, középen "Paleontológiai Intézet" feliratú pecsétet viselő dokumentumokban gyakran látható ajánlások és egyéb bejegyzések tanúskodnak. Hantken halálától 1915-ig Egyetemünkön a két korábbi tanszék összevonásával létrehozott "Föld- és Őslénytani Intézet" működött. A szervezeti változást az azidőtájt beszerzett könyvtári dokumentumokba beütött, a korábbihoz hasonló, ám "Geo-Paleontológiai Intézet" feliratot hordozó pecsétek is tükrözik. A Lőrenthey Imre professzori kinevezésével 1915-ben ismét létrehozott "Őslénytani Intézet" máig is önálló egység annak ellenére, hogy Lőrenthey 1917-ben bekövetkezett halála után három évtizedig - 1919 néhány hónapjától eltekintve - a Tanszéknek nem volt vezetője és személyzete is csak alig, és majdhogynem csak de jure, költségvetési tételként létezett. A korabeli kerek, "Őslénytani Intézet" feliratú pecsétek arról tanúskodnak, hogy a Könyvtár állománya is elkülönülten gyarapodott. 1947-ben Telegdi-Roth Károly professzori kinevezésével az Őslénytani Tanszék de facto is működni kezdett. Eleinte gyakorlatilag könyvtár nélkül, mivel a kor teljhatalmú személyisége, Vadász Elemér az Őslénytani Intézet szinte teljes könyv- és folyóirat-állományát beolvasztotta a Földtani Tanszék Könyvtárába. Nagyrészt korábban több példányban meglevő dokumentumok képezték az Őslénytani Tanszék új Könyvtárának az alapját. A sajátos "osztozkodással" szerencsétlen helyzet állt elő, mivel a régebbi, ám a tudomány sajátosságaiból következően ugyancsak fontos őslénytani irodalom, főként a szakfolyóiratok korábbi kötetei elszakadtak az Őslénytani Tanszékre az 1950-es évek elejétől-közepétől ismét járó gyarapodástól. Elmondható, hogy az őslénytani irodalom egysége ilymódon csak a BIFF Könyvtárban állt helyre. Az Őslénytani Tanszék Könyvtárának az állománya részben vásárlás útján, leginkább azonban publikációcsere révén gyarapodott. A csere alapja az egyetemi "Annales"-nek az Őslénytani Tanszéken szerkesztett Sectio Geologica sorozata, melynek nyomdai költségeit az 1990-es évek eleje óta ugyancsak a Tanszék fedezi, valamint a Tanszék által kiadott Hantkeniana című folyóirat, illetve kisebb részben a Tanszék munkatársainak másutt megjelent publikációi. Jelenleg mintegy 150 tudományos intézménnyel áll a Tanszék cserekapcsolatban. A postázásnak a kiadást lassan meghaladó költségeit a Tanszék pályázati forrásokból fedezi. A régi dokumentumokat tekintve nagyban hozzájárult az állomány gyarapodásához az 1970-es évek elejéig a Budapest Műszaki Egyetemen működő, nagymúltú geológiai könyvtárnak a felszámolása, aminek köszönhetően számos értékes dokumentum, köztük sok muzeális ritkaság került az Őslénytani Tanszék Könyvtárába. A mentésben néhai Boda Jenő játszott kiemelkedő szerepet. Az utóbbi fél évszázad gyarapító tevékenységének ered- ményeként az Őslénytani Tanszék több mint 20000 leltári tétellel, nagyrészt folyóiratokkal járult hozzá a Kari Könyvtár állományához. Több mint 500 féle folyóirat került átadásra, közülük 110 kurrensnek tekinthető. Az utóbbiak közöl 16-ot az Egyetem fizet elő, a többi a Tanszék cserekapcsolatai révén jut el a Kari Könyvtárba.
Alapító: Dr. Galácz András
Az alapítvány székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
Az alapítvány célja és tevékenysége:
Új őslénytani tudományos kutatási eredmények létrehozásának megismertetésének és gyakorlati alkalmazásának elősegítése, a hazai egyetemi szintű őslénytani képzés feltételeinek javítása, korszerűsítése a legújabb kutatási eredményeknek a tananyagba való naprakész beillesztésével és a gyakorlatban felgyülemlett tudásanyagnak az oktatásba való közvetlen bekapcsolásával. Az alapítvány „tudományos tevékenység kutatás”, „nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés”, valamint „kulturális tevékenység” megnevezésű közhasznú tevékenységeket végez.
A következő konkrét tevékenységeket fejti ki:
1. kutatási projekteket szervezhet, azokban részt vehet
2. a képzés és a kutatási tevékenység szinten tartásával ill. megújításával kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztéseket (pl. könyvtár, őslénytani gyűjtemény, kiállítás) támogathatja, rendezvényeket, továbbképzéseket szervezhet
3. a képzés és kutatás színvonalának megtartása, illetve emelése érdekében belföldi és külföldi vendégelőadók meghívását finanszírozhatja
4. a képzés és a kutatás színvonalának fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységet tiszteletdíjjal honorálhatja
5. konferenciákat és tanulmányutakat szervezhet, illetve azokon való részvételt támogathat
6. az arra érdemes, tematikusan a paleontológiához kapcsolódó, diákköri illetve szakdolgozati munkákat különdíjjal jutalmazhatja
7. minden egyéb olyan tevékenységet támogathat, amely az egyetemi őslénytani oktatás és az annak közvetlen alapját adó, iskolateremtő, tudományos műhelymunka javát szolgálja
8. a képzés és a tudományos fejlesztés során felmerülő dologi kiadások fedezéséhez hozzájárulhat
9. a legkiválóbb hallgatókat, oktatókat és kutatókat kiemelt ösztöndíj jellegű juttatással támogathatja
10. támogathatja a paleontológiai műhelymunka eredményei- nek publikálását (dologi, kiadási költségek fedezése)
11. segítheti az őslénytannal összefüggő, őslénytani alkalmazást igénylő földtani kutatásban az oktatók, kutatók és hallgatók te-vékenységét
12. elősegítheti és anyagilag támogathatja az őslénytani isme- retterjesztést, népszerűsítheti az őslénytan szerepét, jelentőségét mindennapi életünkben
Az alapítvány kezelő szerve (öt tagból álló kuratórium):
Dr. Görög Ágnes (elnök), Dr. Magyar Imre, Ősi Attila, Dr. Pálfy József, Dr. Szente István
Felügyelőbizottság (három fő):
Dr. Zboray Géza (elnök), Dr. Horváth Ferenc, Dr. Weiszburg Tamás
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
Telefon: +36-1/3722500/ mellék
Postacím: 1518 Budapest, Pf. 120.